A szimulációs növénytermesztési modellek közvetlen célja, hogy az igen bonyolult rendszer folyamatait, beleértve az emberi tevékenységet is, a matematika eszközeivel leírják, és azt számítógép támogatásával modellezzék. Ennek segítségével válasz nyerhető olyan kérdésekre, amelyekre egyébként csupán drága, időigényes, esetleg más módon meg nem mérhető megfigyelések segítéségével juthatnánk el. Jelen munkánkban szerepelnek egy a Debreceni Löszháton működő növénytermesztési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tényadatai. Emellett elvégeztük ugyanennek a gazdaságnak az ökológiai és ökonómiai paramétereit figyelembe vevő modellezését száraz- és öntözésese gazdálkodás esetében egyaránt. A vizsgált gazdaságban a 2003. évben 100 hektáron termesztenek kukoricát. Az átlagos aranykorona érték 43,2, amely nagyon jó minőségű termőföldet jelent. A műtrágyázás színvonala és a termés mennyisége, az alkalmazott agrotechnika a vállalkozás adataiból rendelkezésre állt. Emellett lefuttattuk az agronómiai szimulációs modellt is. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy az öntözés többletköltségeit fedezi-e a termésnövekmény. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy az adott éghajlati-, csapadék és talajviszonyok mellett, illetve az alkalmazott agrotechnika, -tápanyaggazdálkodás, -növényvédelem mellett mindenképpen kedvező hatást gyakorol az öntözés. Az öntözéses technológia alkalmazása esetében nő a hozam, csökken a termesztés kockázata, és csökken az önköltség.
Az öntözés vállalati szintű elemzése és öntözési rendszer fejlesztése az Észak-alföldi régióban című K+F projekt tudományos eredményeit reprezentáló tanulmányok.
The immediate object of the simulating cultivation models are to define the processes of the highly difficult system - included the human activities as well by mathematical methods and to model them by computer assistance.
A szimulációs növénytermesztési modellek közvetlen célja, hogy az igen bonyolult rendszer folyamatait, beleértve az emberi tevékenységet is, a matematika eszközeivel leírják, és azt számítógép támogatásával modellezzék.
Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy - a tenyészidőszakok többségében - a természetes csapadékellátás sem mennyiségben, sem eloszlásban nem fedezi a kukorica igényét.
A modellezési tevékenység - a "mi lett volna ha..." típusú kérdések megválaszolása - hatalmas jelentőséggel bír napjainkban, s várhatóan a jövőben még nagyobb igény fog rá jelentkezni.